I.kötet. 3.fejezet~Kevin!!!!

Reggel angol pirítóst ettünk magyar módra, szintén magyar sajttal. Ezután elhatároztuk, hogy elmegyünk az állatkereskedésbe, ahol megveszünk egy madarat kizárásos alapon. Fill a „jó” szívével elvitt minket a legközelebbi helyre. A boltban a szőrős kisállatok voltak elől, ahol mindketten prüszkölni kezdtünk. Itt gyorsan végig szaladtunk, és következőleg a hüllők mellett kellett elslisszannunk. A szemünket eltakartuk, hogy ne lássuk a csúnya élőlényeket, amikor Petra belerohant egy fiúba.
- Bocsii – mondta a barátnőm vékonyka hangon
- Amikor azt mondtam, hogy még összefutunk nem így gondoltam… – mondta a „Rómeó”-ja
- Az a fagyizás áll még? – erre szúrós tekintettel rápillantottam – Persze Vikivel!!
- Ó látom teknősöket nézel – jegyezte meg Petra egy kis csend után.
- Igen, szeretem a hüllőket. – mire mindketten elborzadtunk. – Látom Ti nem.
- Na mondd csak mi a neved Rómeó? – kérdeztem
- Liam, Liam Payne. De azt hittem tudjátok….
- Miért is kellett volna egy idegen nevét tudnunk? -néztem rá kérdőn.
- Ti miért jöttetek ide?
- Madarat nézünk! – mondtuk egyszerre lelkesen.
- Rendben… akkor a pénztárnál várlak titeket.
Mi addig Petrával elmentünk a madarakig, ahol nagy gondolkodásba estünk.
- Papagájt vegyünk?
- Ne! Az visszadumál….
- A kis madarak hamar elszöknek. – elmélkedtünk.
- Akkor vegyünk galambot! – tanácsoltam.
Ez az ötlet mindkettőnknek tetszett, szóval ki is választottuk a szárnyas és még kerestünk neki kalitkát, etetőt és eleséget is. Sietve mentünk a pénztárhoz, ahol az a Liam már várt ránk. Kifizettük a madarat, majd elindultunk egy teknőssel és egy galambbal.
- Akkor jöttök fagyizni? – kérdezte a szívtipró.
- Én inkább hazaviszem ezt a madarat és ellátom…
- Biztos? – kérdezték tőlem egyszerre.
- Igen.. na Hello!
Ekkor elindultam vissza Fill-lel a hotelba, ahol megjegyezte, hogy ő bizony a galamb közelébe nem hajlandó menni, mert utálja a madarakat. Pff. Megetettem, majd elneveztem Galambnak….. így legalább nem felejtem el a nevét.

PETRA SZEMSZÖGE:
- Öhm… te tényleg egy teknőssel fogsz jönni a fagyizóba? – kérdeztem Liamt-ől.
- Nem, dehogy! Előtte hazaviszem, és beteszem a többihez.
- De akkor én is megyek?
- Gondoltam megnéznéd, hogy hol lakom – mondta természetes hangsúllyal – mindjárt ott vagyunk, ebben az utcában lakunk.
- Mi az, hogy lakunk? Van barátnőd???- kérdeztem félve.
- Nem, dehogy. A bandával.
- Milyen bandával?
- Te komolyan nem tudod?
- Mit?
- Semmit….. – mondta Liam kicsit meglepve.
Ezután egy biztonsági őrökkel körbevett ház felé vettük az irányt. Alig akartak engem beengedni, mert azt mondták, hogy idegen (?) vagyok. Amikor beléptünk, hatalmas ricsaj csapta meg a fülem. A nappaliba beérve láttam 4 fiút, akik videójátékkal játszottak, és közben valami furcsa számot énekeltek.
- Sziasztok, megjöttem! – kiáltotta Liam a fiúknak.
- Bocsi haver játékban vagyunk – néztek mindannyian felénk, majd visszafordultak a tv-hez kötött játékhoz, majd gyorsan visszakapták a fejüket és egyenesen rám néztek.
- Öhm helló – mondta egy elég göndör hajú srác.
- Srácok, ő Petra – mutatott be nekik.
- Sziasztok – mondtam félénken.
Ezután bemutatta őket nekem.Volt a göndör hajú srác akit Harry-nek hívnak, volt egy barna hajú, elég „bolondos” srác, ő volt Louis, volt egy szőke, kedves mosolyú fiú, Niall és egy fiún nagyon megakadt a szemem, mert a stílusa nagyon hasonlított a Vikiére. Ő volt Zayn…
- Szóval ha már itt vagyunk, együnk itt nálunk fagyit – tanácsolta Liam – van bármilyen, amit kérsz, csak mondd meg a kedvencedet.
- Jó akkor van joghurtos-ribizlis?
- Persze, mindjárt hozom-és ezután még a fiúk is leadták a fagyirendelésüket, ezért úgy gondoltam talán segíthetnék Liamnek – Kimegyek segíteni, oké?
- Oké.
Kint a konyhában (ahol elképesztően nagy rend volt) tálaltuk a fagyikat, majd miután megettük nagy nevetések közben elment az idő, és egyszer csak megcsörrent a(z új) mobilom.
- Hol vagy már? Mikor is mentél el? Mert számításaim szerint már 4 órája eszitek azt a fagyit!!!! – ordított bele Viki a készülékbe.
- Bocsi, csak elment az idő, de máris megyek.
- Hazavigyelek? – kérdezte Liam.
- Az jó lenne – mondtam, majd el is indultunk gyalog.
Amikor a szobaajtóhoz értünk elköszönt tőlem és…. hát éppen megpuszilt volna, amikor az ajtó kinyílt és a barátnőm nézett vissza rám.
- Zavarok? – kérdezte.
- Nem! – vágtuk rá egyszerre Liam-mel.
- Jó. Akkor végre befáradnál a szobába?
- Persze – mondtam neki majd elköszöntem Liam-től.

VIKI SZEMSZÖGE:
Petra éppen csak belépett az ajtón, de én mér neki is láttam a fejmosásnak.
- Nem hiszem el, hogy egy fagyit nem lehet megenni 20 perc alatt…. még ha többet is esztek, de akkor sem kell neki 5 óra!! – kiabáltam rá mérgesen amitől látszólag megijedt
- Bocsii, de bemutatott a bandájának és… elment a idő.
- Milyen banda??? MI? Hogy???????
- És akkor a legjobbat még nem is mondtam – rejtélyeskedett.
- Petra most azonnal követelem, hogy mond el! Ne kelljen már mindent harapófogóval kihúzni belőled!!
- Hát van egy olyan fiú a bandában, akinek olyan a stílusa mint a tiéd….. ugyanolyan flegma mint Te! – suttogta nekem.
- Nem vagyok flegma!!! Na jó, de……- valltam be, amit nem is igazán szégyenlek.
- Jó mindegy felejtsük el……megyek aludni….
- Jó éjt! – szóltam utána

*

Másnap reggel éppen kávéztam és kezdtem volna olvasni az újságot amit még reggel vettem, amikor megláttam a címlapot.
- Petraaaaaaaa!!!! – ordítottam át a lakosztályt
- Mi az? – jött már mögülem a hang, mire hátradobtam az újságot, amit el is kapott.
- Ez…. mi ez? – kérdezte meglepetten – Jééé, rajta vagyok a címlapon……… na várjunk csak! – és ekkor leesett neki a dolog. – Ez akkor volt, mikor Liammel jöttünk haza…………nem hiszem el, hogy jobb képet nem tudtak berakni! – mérgelődött.
- És láttad már a szövegét? – kérdeztem. – Az áll benne, hogy Liam Payne becsajozot…….
- Na jó, én inkább felhívom – mondta nagy mosollyal az arcán. Megértem.. Legalább volt oka beszélni vele.
Hallottam, hogy beszélnek és annyit értettem színtisztén hogy Liam áthozza IDE a bandát……… na jól állunk mondhatom. Petra is megerősítette, hogy jönnek, ezért úgy gondoltam letusolok, megmosom a hajam és rendesen felöltözök. Éppen a nappaliban szárítottam a hajam, kiemelem egy szál törölközőben voltam, amikor pont megjöttek….
- Kopogni ki fog?? – kérdeztem szemrehányóan
- Bocs…nyitva volt – mondta göndörke.
Petra épp ekkor érkezett meg, és eléggé meglepődött.
-Te nyitottad ki Viki? -kérdezte.
- Nem…… kinyitották maguknak….
- Keviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin – ordított fel az egyik barna hajú, majd odarohant Galambhoz.
- Ennek meg mi baja? – léptem oda egy bőrdzsekis szőke tincses csávóhoz…. szerintem ő a flegma.
- Úgy nézek ki, mint aki tudja? – nézett rám
-Na jó, én megyek felöltözni…
- Miért jól vagy így… – mondta mosolyogva asszem Zayn.
- Szeretnéd, mi? – majd elmentem.
Miközben én öltöztem, hogy Liam magyaráz valamit, amire a többi csak helyeselt. Majd párszor hallottam, hogy ez ezzel jár és a híresség szót is gyakran használta. Felvettem egy fekete bőrnadrágot, ahhoz egy sötétkék halálfejes pólót és a cipőm. Kiléptem az ajtón, és mit láttam? Petra és Liam megcsókolták egymást… Úgy tettem mintha nem is láttam volna semmit, csak elmentem mellettük. Amikor ők is visszaértek a fiúkhoz, bemutattak engem is…… volt valami Niall (a szőke), Louis (a madaras), Zayn (a helyes)… és a göndörke… Harry, akinek még gödröcskéi is vannak. A fiúk még maradtak, szóval leültünk tévézni és pont Zayn mellé ültem.
- Bírod a rock bandákat? – kérdezte.
- Ja…. bírom! – feletem egyszerűen.

PETRA SZEMSZÖGE:
Amíg a többiek tévéztek én kihívtam Liam-et a konyhába, mert még mindig nem beszéltük meg ezt a címlap-dolgot.
- Most akkor minden egyes alkalommal a címlapon fogunk virítani? – érdeklődtem.
- Hát ez ezzel jár.
- Mivel? És miért mondogatod ezt mindig?
- Mindegy. Ha nem tudod, akkor mindegy – mondta szinte nevetve(?). Miután mindent kellőképpen megbeszéltünk magához húzott, majd megcsókolt és a fülembe súgta:
- Engem nem érdekelnek a paparazzik.
VIKI SZEMSZÖGE:
Éppen a Music Channel-t néztük, amikor elindult egy dal ezzel: One Direction – One Thing. Petráék pont ebben a percben értek vissza, és őt is úgy lesokkolta mint engem. Éreztem ahogyan a fiúk felváltva néznek engem és a barátnőm. Mikor vége lett a dalnak egyszer csak megszólaltam:
- He? – többet nem tudtam mondani.
- A francba! – ordított Liam.
- Miért nem mondtad? – kérdezte Petra mosolyogva
- Azért, mert örültem, hogy valaki nem azért szeret, mert híres vagyok…
- De én így is szeretlek, és ez nem változtat semmin – jelentette ki az LB-m.
Erre láthattunk megint egy csókot. Hát örültem, hogy legalább neki összejönnek a dolgok……