2013. január 19., szombat

I.kötet. 1.fejezet~Kezdetek

Végre! El sem hiszem, hogy végre vége a giminek. Már csak egy évzáró lesz, és aztán nyár. A legjobb barátnőm Petra, este itt aludt nálunk, hogy másnap együtt megyünk suliba. Én a fekete szoknyám vettem fel, egy fehér k kivágott felsőben (nem volt nagyon durva), és kerestem hozzá egy topánkát is. Ö szokása szerint szintén fekete szoknyában jött, ami alul fodros volt és felvett mellé még egy fehér blúzt, amire kitűzte iskolánk jelvényét. Így indultunk be a gimnáziumba. Az igazgató beszéde megint csak unalmasra és hosszúra sikeredett. Az ünnep után bevonultunk a terembe, és az osztályfőnök kiosztotta a bizonyítványokat. Én megint négyes és ötös lettem, de a négyes tantárgyaim száma több volt… megint… Petra mindenből ötös csak egy-két helyen csúszott be neki egy négyes. Mikor végre elengedtek minket, Petrával még elmentünk fagyizni.
-Viki! – ordított rám Petra mikor már egyáltalán nem figyeltem rá.
-Igen? Mondjad! – fordultam vele szembe.
-Tudod te holnap mi lesz? – Nézett rám kérdőn, mintha azt hitte volna elfelejtettem.
-Drága Petra! Úgy gondolod, hogy valaha elfelejtem, hogy holnap elutazok a legjobb barátnőmmel egész nyárra Londonba? Így ismersz te engem?? – mondtam teljesen felháborodva, persze nem haragudtam rá.
- Akkor ideje lesz indulnunk, mert még össze kell csomagolni egy egész nyárra, és pihenni is kéne! – Igaza volt. Holnap hosszú út elébe nézünk.
Elindultunk haza, amikor a táskámban csörögni kezdett a telefon. Anya volt az.
-Szia! Mondjad! – Úgyis tudtam mit akar, de megkérdeztem.
- Hol vagytok kicsim? Lassan gyertek, mert még pakolnotok kell! A ruháitok nem fog csak úgy magától a bőröndbe szállni. – Mondta gúnyosan, amin csak nevettem.
- Rendben már úton vagyunk hazafelé.Puszi! – Majd kinyomtam a telefont.

*

Már este tíz felé járt az óra, mikor még mindig csak pakoltunk, pakoltunk és pakoltunk. Hulla fáradtan estünk be az ágyunkba.Tudtuk nem sokáig élvezhetjük, mert hajnalban kell kelni, hogy időbe odaérjünk még így repülővel is.

*

Hajnalban költöttek minket a szülők, hogy ideje kelni és zuhanyozni. Amikor kikeltem az ágyból Petra már régen felöltözött és ott állt a fürdőm mellett. Kettőt tapsolt jelezve haladjak. Zuhanyzás után sikeresen fenékre estem a víztócsában, amit magam alatt hagytam. Nagy nehezen megszárítottam a hajam amit kivasaltam. Majd felvettem egy fekete cicanadrágot, amihez egy piros buggyos halálfejes rövid ujjú felsőt húztam magamra. Cipő gyanánt a Vans cipőmbe bújtam bele, ami kék színű volt. A barátnőm virágos nadrágot vett fel, amire szintén virágos pólót húzott. Ezekhez jól állt a kis masnis topánkája. Én felkaptam a táskám, amibe még beledobtam a szemüvegem a telefonom és a fülhallgatóm.
Elindultunk. A kocsi elhagyta a várost. Egy és fél óra után megérkeztünk a reptérre. A repülőre még két órát várni kellet. Fél tizenegyre megérkeztünk a Londonba. Onnan taxival elmentünk a hotelba, ahol laktunk. Belekeveredtünk egy dugóba,  így emiatt csak délután egyre lehettünk a lakosztályunkban. Lepakoltuk a cuccunkat és körül néztünk. Amikor beléptünk az ajtón egy óriási nappaliszerű szobába találtuk magunkat. Az egybenyílt a szintén nagy konyhával. Étkező még társult egy gyönyörű kilátással rendelkező terasszal, aminek a közepén volt egy asztal. A nappaliból egy kisebb folyosó vezetett a szobáinkhoz. 4 szoba volt… gondoltam még vendéget is hívhatunk, mert simán elférünk. Az én szobám volt az utolsó, Petráé pedig az első. Petra szobájának a végében volt egy nagy ablaksor, ami alatt az ágya volt. Az ágytól jobbra volt a fürdője, balra pedig a gardróbja. Az én szobámba ha benézünk bal oldalt volt a fürdő, s mellette a saját gardróbom. Nagy franciaágyam volt, aminek kifejezetten örültem. Amikor kopogtattak az ajtónkon….

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése