2013. április 29., hétfő

KÖZÉRDEKŰ

Sziasztok. Na hát csak, hogy mindenki megnyugodjon. A blogot nem hagytuk abba, mindössze egy nagyjából 1 hónapos szünetet tartottunk. Elég sokan (bár páran facebook-on rám írtatok, hogy sajnáljátok, hogy vége a blognak) kapizsgáltátok, hogy nem hiába írtuk a részek elé azt a bizonyos: "I. Kötet" jelzőt. Igen lesz második évad, márpedig szerdán (05.01) jön az első rész. Szóval bocsánat, ha valaki úgy vélte 100%-osan vége, de azt onnan tudjátok majd, hogy írni fogunk egy "Epilógus" című bejegyzést :D
Ezen kívűl.... el sem tudjátok képzelni, mennyire boldogok vagyunk a több mint 11,300 látogatónak. Eszméletlen. Ugye mi ide csak átköltöztünk a 20. résznél. Ezt a számot mindössze 10 fejezet alatt értük el. A történetünk 12 rendszeres olvasót szippantott magába <3 Felkértek minket interjúra, kritikázzák a blogunk és több helyen megtaláltam a "Kedvenc blogjaim" listába :''")
Köszönöm ha elolvastátok, és szerdán jelentkezünk az új résszel <3

Xoxo Viki

2013. április 2., kedd

I.Kötet 30. Fejezet~Kezdjük újra

Sziasztok. Huhhh hát ide is elértünk....utolsó fejezet. Nehézkesen tudtam megírni a kezem miatt, lehet ezért is lett rövidebb mint az átlag. Nagyon remélem, hogy tetszeni fog és előre is bocsánat a h.hibák miatt. Kérlek ha eddig nem is, de most komizzatok, hogy milyen lett. És válaszoljatok pár kérdésre.
  • Tetszett a blog?
  • Mióta olvassátok?
  • Ki a kedvencetek?
  • Melyik a kedvenc részetek?
Huhh hát remélem fogtok komizni <3 By:  Viki & Petra


˝-Na szóval csak, hogy tudd mit miért mondok és teszek. Nagyon régen pontosabban mikor előszőr találkoztunk beszélgettünk egy koncertől. Oda sajnos egyszersem tudtunk elmenni, de most úgy érzem jó kezdés lesz az új életedhez. -Mondta majd elővett a kabátjából két papírt.˝


-Hát ömm biztos úgy van ahogy mondod. És mikor megyünk? -meredtem  a két jegyre a kezében.
-3 nap múlva.
-Dehát akkor már nem is leszünk itt.
-Tudom, de nem is itteni koncertre szól. Ilyen időben nem jó bulizni. Szóval holnap úgyis megyünk innen melegebb éghajlatra. Ott lebonyolítunk 5 koncertet aztán harmadnap mikor szabadnapunk van elmegyünk. Ha neked ez így jó. -mosolygott.
-Hát okéé. Véglis szórakozás és hát mégsem a szobába fogok ülni szóval mehetünk.

*3 nap múlva*

-Készen vagy? -Hallottam egy ismerős hangot az ajtó elől.
-Mindjárt. -Válaszoltam Zayn-nek, ugyanis most indulunk arra a bizonyos koncertre. Ez alatt a röpke 3 nap alatt a kedvem valahogy visszatért. Látogatott orvos, és teljesen le volt sokkolva, hogy nem fordultam magamba. Mondjuk ebben Petra,Liam és Zayn rengeteget segít. Örülnek, hogy kimozdulok meg stb. Felvettem egy vilogos kék farmert és egy egyszerű fekete ujjatlan trikót. ugyanis Zayn tényleg nem hazudott nagyon jó idő van. Gondolkodtam azon, hogy rövidnadrágot veszek, de azért annyira nincs meleg. Így is viszek pulcsit.

A koncert helyszínére érve rengetegen álltak előttünk. Egy idő után belefáradtam abba, hogy csak állunk és a sor megsem mozdul. Kisétáltam az útra majd leültem. Nem tudom, hogy miért csináltam csak tettem. Az egyik pillanatban Zayn ült le velem szembe és figyelt.



Fél óráig ülhettünk ott és beszélgettünk, úgy mindenről mikor szólt a biztonsági őr, hogy mi következünk. Boldogan mentünk végre a színpad elé. Rengetegen voltak és mikor feljött az első énekes még a nap is elkezdett ezerrel sütni így a pulcsikat levettük.
-Öhh Zayn? -Próbáltam túlkiabálni a már dübörgő zenét. -Hány órás is ez a koncertféle?
-Két napos. -Kacsintott majd tovább ugrált.
A zene átjárta minden porcikám. Ahogy a dal zengett beleremegett mindenem. Olyan különös érzés öntött el. A szívem mintha a zene ritmusára dobogott volna. Igaz a gondolataimat sem hallottam, de teljesen elengedtem magam. Öszefogott hajam kiengedtem és megráztam. Zayn-nel egyszerre ugráltunk mint mindenki körölöttünk. Az emberek tengerként mozogtak. Az adrenalin szintem az egekbe ugrott. És idővel egy banda jött a színpadra. A zenéjük nem épp olyan bájos volt, de nagyon tetszett.
-A baleset előtt ez volt a kedvenc bandád. -Mondta, vagyis próbálta mondani. Majd egyszer csak felkapott és a nyakába ültetett. Kezeimet felemelve élveztem az egész dolgot majd hirtelen felindulásból hátradőltem. Kezek tartották a hátam. Zayn nevetve engedett el és hagyta, hogy a tömeg tartson.


Kezeimet feltartva engedtem, hogy dobáljanak. Szó szerint felemelő érzés volt. Mintha minden gond megszűnne körülöttem. Az eget kémlelve űztem ki a pár nappal ezelőtti dolgokat. A kórházat, azt, hogy nem tudtam kikkel vagyok.

Késő este kitalálták a nagyok, hogy aki szeretne énekelhet. Bármilyen zenei stílust bemutathat, mert végülis ez egy ilyen koncert. Zayn-nel az első sorban álltunk mikor elkezdett oldalra húzni. Kíváncsian figyeltem ahogy a színpadra vezető lépcsőnél megállt és intett egy embernek. Valamit beszéltek (amit nem hallottam a zene miatt) majd Zayn a kezembe adott egy mikrofont és a lépcső felé tolt.
-Most meg mi van? -Kérdeztem, mert nem értettem az egészet.
-Hallottalak énekelni és szeretném ha ezt a többi embernek is megmutatnád, mert tehetséges vagy!
-Nem, nem, nem és nem!! Én nem tudok énekelni. Honnan szedsz ilyen baromságokat? -Dobtam el a mikrofont amit elkapott a levegőben.
-Mit veszítesz?Még a baleset előtt hallottalak és hidd el jó hangod van neked is meg Petrának is. De Ő most nem lehet itt.
-Mi? Ő is jött volna?
-Igen, de Liam elvitte romantikázni. Szóval inkább vele ment. Persze nem azért, mert nem akart volna veled illetve velünk jönni csak az utóbbi időben elég keveset tudtak egymással foglalkozni.
-A kómám miatt? -Hirtelen lelkiismeret furdalásom lett, hisz akkor miattam nem lehettek együtt.
-Nem csak az volt az oka. Szóval nyugi, de most szeretném ha felmennél és énekelnél valamit. -Mosolygott mikor vége lett a dalnak.
-Oké, de ha beégek akkor még kapni fogsz. -Nevettem
-Nem fogsz. -Hallottam még utoljára  és felléptem a színpadra. Zayn visszaállt az első sorba és figyelt azokkal a nagy barna szemeivel. Azt sem tudtam mit csináljak. Mivel látták, hogy nem nagyon tudom, hogy mit kéne tennem, a színpad mögül oda rohant hozzám egy talpig feketébe öltözött fiú és a kezembe adott egy papírt és fülembe súgta, hogy onnan olvassam a szöveget. Visszament a színfalak mögé és rögtön el is indult az élő zene, majd elkezdetm énekelni. Meglepő módon mindenkinek tetszett aminek örültem és néha el is mosolyodtam a dal közbe. Röpke 3 perc nagyon gyorsan elszállt és lementem a színpadról. Oldlat Zayn várt. Oda futottam hozzá mosolyogva és felkapott.
-Ügyes voltál. -Mondta és megcsókolt. Meglepődtem rajta ezért eltoltam a fejem.
-Zayn....ez nekem így nagyon hirtelen volt és korai még.
-Tényleg. Csak már megszoktam, hogy együtt vagyunk.
-Oké elhiszem, hogy e téren neked is nehéz, de szeretném ha mindent előröl kezdenénk. És talán ismétlem talán ezt vegyök egy randinak.
-Akkor kezdeném. -Mosolygott.- Úgy tudom Te a rossz fiúkra buksz.
-Öhm biztos...
-Nem akarok kérkedni, de Én már tudok karúszók nélkül is üszni. -Mikor ezt kimondta mindketten elkezdtünk röhögni. Nagyon jó volt.

*
*
*

A kétnapos konert is hirtelen elszállt. A tegnapi nap eszméletlen volt számomra. Az, hogy énekeltem és, hogy mindenkinek tetszett sok-sok örömmel töltött el.
Azt nem is tudtam, hogy egy ilyen koncerten van fodrász. Mármint olyan aki a látogatók haját csinálja. Kicsit untam már ezt az emos hajat ezért én is beültem a székbe, hogy csináljon a már fenekemig érő hajammal. Teljesen másmilyen stílusú frizurám lett aminek örültem.



Kimerülten ültünk a kocsiba ami vissza vitt minket a Hotelhoz. Unottan szálltam ki és álmosan sétáltam be. Sehol nem volt senki. Mintha kihalt volna az egész épület. Mindketten furcsáltuk ezt, de csak egy dolog vezérelt minket, mégpedig az, hogy aludjunk egy nagyot. A szobánk még mindig a legfelső emeleten volt így 5 percig lifteztünk ami most egy örökké valóságnak tünt. A mi folyosónkból még másik kettő irányult. A mi szobánk a legeslegvégén van és tőlünk a legmeszebb van a másik kát ága a felső emeletnek. Zayn nyúlt a kilincsért mikor egy éles lövést és egy óriási ordítást hallottam mögölünk.