I.Kötet 26. Fejezet~Mit mondtál?

Sziasztok! Bocsi, hogy ilyen későn hozzuk az új részt, de sajnos nem nagyon tudtuk írni. Egyszerűen nem jött az ihlet, de most már sikerült befejezni. :) Ismételten, ha találtok benne helyesírási hibát, akkor ne vegyétek figyelembe :) Remélem tetszeni fog :) Jó olvasást!

xx Viki és Petra

 PETRA SZEMSZÖGE:

"Talán 1 óráig még ezt énekeltük. Pont a dal közepén tartottunk amikor valaki bejött.
-Lányok.......-hallottam meg Zayn hangját."

-Ö, szia! Milyen volt a buli?-kérdezte Viki, majd felállt és megölelte a barátját.
-Jó, de a Give Your Heart A Break-et énekeltétek igaz?
-Igen, bár Viki egyedül sokkal jobb -keltem fel az ágyról.
-Ez nagyon jó volt! Nem is tudtam, hogy tehetségesek vagytok!
-Én sem -nevetett fel az unokatesóm mellőle.
-Amúgy mennyi az idő, hogy már megjöttetek? Vagy csak te jöttél?-kérdeztem.
-Már éjjel fél 1 van. Húha, mióta zenélgettek ti?Ja, és a többiek mindjárt itt vannak, de a még lent kicsit beszélgetnek pár vendéggel, akik hazakísértek minket.
-Oké, akkor megvárom Liamet a szobájában. Vagyis, előtte megkeresem a szobáját és akkor várom meg-mondtam, mire mindketten felnevettek és utánam kiabálták, hogy csak a szomszédszobába kell mennem.
Benyitottam és egy nagy franciaágyat láttam meg, aminek egyszerűen nem bírtam ellenállni. Ráugrottam az ágyra, ami visszadobott és ezzel játszottam, addig amíg valaki be nem nyitott.
-Rossz az ágy? Nekem nem tűnt fel-nézett rám furán Liam.
-Öö, nem csak szeretem a franciaágyakat-oké, ez volt a legbénább magyarázat az egész Földön. Komolyan, van olyan aki rajong a franciaágyakért? Biztosan nincs! Én totál hülye vagyok.
-Erre reagáljak normálisan?-kérdezte nevetve.
-Á, tudom, hogy hülye vagyok. És milyen volt a buli?
-Jobb lett volna, ha ott van még két személy.
-Tudod, hogy nem hagytam volna Vikit magára.
-Persze, hiszen szinte testvérek vagytok. Mindent tudtok egymásról.
-Ez igaz. Na, de csak történt valami izgalmas azon a bulin!
-Hát, Harry kicsit részeg lett, de ezen kívül semmi sem volt.
-És a "kicsit részeg lett" alatt azt érted, hogy nagyon?
-Öhm..Igen-mondta nevetve.
Ezután, az este további részében beszámolt Harry beszólásairól, mint például amikor Paul szólt neki:
"Te részeg vagy!" , mire Harry így felelt: "Nem, én Harry vagyok!". Elvileg ezen röhögtek a legtöbbet, de Harry ittas állapotban, nem tudom, hogy mire képes. Én is majd' megfulladtam a röhögéstől, de biztosan volt még pár ilyen beszólása.
Miután már sírtam és nevettem egyszerre, letusoltam és bedőltem az ágyba, mert hulla fáradt voltam. Liam is nemsokára odajött mellém, majd még beszélgettünk és elaludtam úgy, hogy ő átölel engem.

*

Reggel arra ébredtünk, hogy valaki dübörög az ajtón. Félkómásan kikeltem az ágyból és kinyitottam. Harry, Eszter, Louis és Niall volt.
-Haladjatok, mert azt mondták a konyhán, hogy nem hozzák fel a kaját és ha nem akarunk úgy enni, hogy közben mindenki fotóz, akkor korán kell mennünk!-mondta a répafiú.
-Jó, de még 5 perc!-csaptam vissza az ajtót és visszadőltem az ágyba Liam mellé, aki már szintén fel volt. Pár másodpercen belül újra kopogtak.
-JÓ, MEGYÜNK MÁR!-kiabáltam. Gyorsan kirángattam Liamet az ágyból, majd a fürdőszobában átöltöztem, majd a barátom is és már mentünk is ki a szobából.
-Na végre, hogy kijöttetek! Majd éhen halok!-nyavalygott Niall. A lift felé vettük az irányt, majd egy kis cetli fogadott a lifeten: " Nem működik, kérjük használják a lépcsőt".
Remek akkor mehetünk a lépcsőn. Tudom, hogy ez ilyen nagyon lustán hangzik, de már megszoktam a liftet. Gyorsan leosontunk a lépcsőn és elfutottunk az ebédlőig, mert nem akartuk, hogy bárki is meglásson az ott dolgozókon kívül. Szerencsére még mindenki aludt, mert senkinek sem jut eszébe hajnali 4 órakorreggelezni, csak nekünk.
Svédasztalos reggeli volt, ezért mindenből ettünk egy kicsit, bár szerintem Niall-t nem kellett volna ennyi kaja közé engedni, mert szinte mindent felzabált, ami után nagyon megfájdult a hasa. Miután majdnem megettük az összes ételt, felmentünk a szobánkba, pihentünk egy kicsit, majd Louisnak támadt egy ötlete.
-Srácok, mi lenne, ha elmennénk egy műjégpályára? Olyan régen koriztam már és le tudnánk mozogni ezt a sok kaját!
-Ez mind szép és jó, de nem tudok korizni-mondtam.
-Majd mi megtanítunk!-mondta Lou-Na, mire várunk még? Induljunk!
-Rendben, szólok Paulnak, hogy segítsen kijutni, mert a kijáratot biztosan megint elállták-kapta elő Liam a telefonját. Miután mindent lerendezett Paullal, el kezdtünk készülődni, majd fél óra múlva el is indultunk. A kapunál ugyan egy darabig még várnunk kellett, de aránylag hamar sikerült kijutnunk. Beszálltunk a fiúk kisbuszába, ami elvitt minket a műjégpályára.A pálya egy stadionszerű épületben volt. Megvettük a jegyünket és mivel senkinek sem volt itt korcsolyája, béreltünk magunknak. Amikor az öltözőben felkínlódtam magamra, egyből le is akartam venni, de a többiek nem engedték. Nagyon kényelmetlen és szokatlan volt. Egyszerűen magas volt és egyensúlyozni kellett rajta ami borzasztó volt. Először rá sem akartam menni a jégre, de a többiek szó szerint berángattak.
-Gyere már, jó lesz!-biztatott Eszter, aki utána Harry-vel kézen fogva el is ment. Nem is tudtam, hogy Eszter tud korcsolyázni. Egész jól ment Harry-nek is, szóval ő is biztosan volt már jégen.
Zayn és Viki is boldogult, úgy ahogy Niall és Louis is. Engem Liam próbált elhúzni a korláttól, de én meg sem akartam moccanni.
-Korizni jöttél vagy csak álldogálni?-kérdezte a barátom- Gyere, ne félj!-amikor ezt kimondta olyan biztatóan mondta, hogy eszem ágában sem volt ott maradni. Végül is miért ne bíznék benne?
-Ugye tudod, hogy nagyon félek attól, hogy elesek?
-Nyugi, nem fáj annyira, mint hiszed.
-Jó-mondtam, majd megfogtam Liam kezét és elindultunk. Nem volt annyira félelmetes, mert ő volt mellettem és éreztem, hogy vigyáz rám.

Már egy ideje gyakorolhattunk, amikor Louis egyszer csak felordított, mire mindenki odanézett. Kiderült, hogy csak felesett, mert a következő pillanatban már majd' megpukkadt a nevetéstől, de utána észrevette mögöttünk valamit, ezért abbahagyta a nevetést. Mi is érzékeltük, hogy valami nincs rendben, ezért hátrafordultunk, ahol az unokatesóm a jégen feküdt, mellette pedig Zayn térdelt és próbálta Vikit felemelni, hogy kivigye. Harry és Liam is megindult, hogy segítsenek Zayn-nek, én meg ledermedve álltam a pálya közepén. Kiderült, hogy amikor Louis felordított Viki hirtelen megijedt és hátra akart fordulni, hogy megnézze mi történt, de közben felesett. Amikor magamhoz tértem már csak én voltam a pályán, ezért gyorsan kibotorkáltam. Az öltözőben volt mindenki, ahol Viki az egyik padon volt, Zayn közvetlenül mellette kezében telefonnal. Ha jól hallottam a mentőket hívta, de nem figyeltem, mert egyből az unokatesóm mellé mentem. Ahogy rá néztem megláttam az arcán egy kis heget, amitől egyszerűen előtört belőlem a sírás. Viszont nem csak én küszködtem a könnyeimmel, hanem Zayn is, aki még a mentőst is könnyezve értesített. Szerencsére sürgősségi autóval ki is jöttek az orvosok akik be is vitték a barátnőmet a kórházba.
Utálok a váróban ülni. Már ültem itt egy párszor és akkor is nagyon ideges voltam. Liam mellettem ült, aki mellett Zayn foglalt helyet. Viki barátja mellet Niall, mellette pedig Louis,Harry és Eszter ült.
Zayn-en is láttam, hogy nagyon ideges, mert már az ujjait ropogtatta és az ajkát harapdálta.
-Zayn, nyugi már! Megőrülök attól, hogy itt ropogtatod az ujjadat!-szólt rá Harry.
-Bocsánat, hogy aggódom a barátnőmért!-felelte Zayn, mire mindenki szeme elkerekedett.
-Hogy kid miatt aggódsz?-kérdezte Hazza meglepetten, mire én lesütöttem a szememet.