wearefriendsboyfriendandgirlfriend.blogspot.hu/. Erről a részről csak annyit mondok, hogy elég eseménydús lesz, mert Petra és Eszter elmegy az Egyesült Államokba Viki után. Vajon Harry hogyan fogadja az exbarátnője és a barátnője együttlétét? Olvassátok el a fejezetet:)
xx Viki és Petra
Vikinek meg kellett ígérnem, hogy nem mondom el a szüleinek, hogy hová ment, de ez nehezebb, mint hittem.
A szülei mindig engem kérdezgetnek és én mindig tagadom, hogy bármit is tudok. Hazugságban élni borzasztó. Nem oszthatom meg ezt senkivel, még a szüleimmel sem. Ha ők megtudnák, egyből elmondták Viki szüleinek és az csakis az én hibám lenne. Ráadásul akkor nem csak én lennék bajban, hanem ő is, mégpedig nagyon nagy bajban.
A barátnőm már lassan 2 hete elment New York-ba, azóta pedig már valahol Los Angeles környékén lehet. A fiúk turnéja elvileg hatalmas siker az Egyesült Államokban, aminek nagyon örültem, mert ki nem örülne annak, hogy a barátja ennyire sikeres? Persze mindig aggaszt, hogy bármelyik pillanatban történhet vele valami, én pedig nem lehetek ott. Meg persze a rajongóktól is féltem kicsit. Ez a távolsaág ami köztünk van megőrjít.
*
Ma reggel álmosan ébredtem, mert nem bírtam aludni. Egész éjszaka kattogott az agyam és legszívesebben fel sem keltem volna, ha nem csöngetnek.
Lerohantam pizsamában, nyuszis mamuszban és félkómás fejjel, felkaptam a pulcsimat és kinyitottam.
-Jó napot!-köszönt a postásunk- egy kis csomagja érkezett New York-ból. Kérem írja alá!-tolt elém egy átvételi papírt, amit aláírtam és a kezembe nyomta a kis csomagot-Viszlát!-köszönt, majd el is ment. ki küldte.Becsuktam az ajtót. A csomagot a kezemben szorongattam, majd rávettem magamat, hogy megnézzem.
" Viktória Tonkin
New York City
Petra Stewart
Hungary "
Valahogy eddig soha nem gondolkoztam el azon, hogy Viki vezetékneve sem magyar. Nekem azért Stewart a vezetéknevem, mert a nagypapám amerikai volt, csak Magyarországra költözött és végül itt is házasodott meg Magdi mamával. Vikinek is pontosan ez az oka, csak eddig nem szúrta ki a szemem.Miközben ezen gondolkoztam, azon kaptam magamat, hogy az előszobában állok, kezemben a csomaggal." Hát én tiszta hülye vagyok!"-gondoltam magamba, miközben nyitottam ki a kis borítékot. Két repülőjegyet találtam benne, aminek először nagyon örültem, majd elgondolkoztam. Miért kell két jegy? Akkor ki jön még velem az Egyesült Államokba? Hirtelen megindulásból felkaptam a telefonomat és tárcsáztam az unokatesóm számát.
-Halló?
-Szia Vikiii!-köszöntem.
-Megkaptad a jegyeket?-tudakolta.
-Igen, pont erről szeretnék beszélni. Miért kell kettő jegy?
-Gondoltam a barátnőd, Eszter is szeretne jönni. Meg lehet, hogy vele jobban elengednének....-mondta és én lesütöttem a szemem. Mi fog történni, ha Eszter is kijön? Viki teljesen össze fog törni.
-Ó, akkor az ő nevében is köszönöm-mondtam elég magas hangon.
-Minden rendben? Olyankor beszélsz magas hangon, ha valami baj lesz!
-Nem minden rendben! Tényleg. Csak már nagyon várom az utazást-füllentettem.
-Oké. viszont most bocsi, de le kell tennem! Szia!-mondta, majd letette. Remek.
Rápillantottam a jegyemre, majd meglepődve láttam, hogy holnapra szól. Akkor hívhatom fel Esztert is. Újra felkaptam a telefonomat, majd tárcsáztam a számét.
-Szia! Nincs kedved holnap New Yorkba menni?-kérdetem röhögve, mert ez így nagyon hülyén hangzott.
-Szia! Várj, mi? Miért?
-Viki kint van, a fiúkkal és küldött jegyet neked és nekem is. Szóval megkérdezed?
-Perszee!!!-ugrált örömében.
-Rendben, majd akkor szólj, hogy jöhetsz-e. Izéé, szerinted mi lesz ha viki rájön, hogy te és Harry... Túl jó barátok vagytok?
-Nem tudom. Nagyon fog utálni?
- Szerintem.... fogalmam sincs-mondtam.
-Huhh, most félek. Viszont megyek és megkérdezem, bár úgy is elengednek. Azt állítják a szüleim, hogy így remekül tudok nyelvet tanulni. Holnap akkor hol találkozzunk? Az állomáson?-kérdezte.
-Igen, akkor az állomásnál 6-kor.
-Olyan korán?
-Igen, mert ki kell érnünk a reptérre már 10-re.
-Ó,rendben, szia!-köszönt el. Amikor letettem a telefonom, rájöttem, hogy ma van január 31. Két nap és itt van Harry szülinapja. Teljesen pánikba estem. Mit vegyek neki? Ő egy olyan jó nyakláncot vett, szóval én sem okozhatok csalódást. Mi lenne, ha adnék neki egy saját készítésű pólót? A pólóra egy cicát terveztem. Harry mindig is megőrült a cicákért, ezért egy viccnek teljesen jó lesz. Nem is kell, hogy hordja, de legalább tetsszen neki. Hirtelen felkeltem az ágyamról és a fiókom felé indultam, ahol a pólómatricát tartottam. Kinyomtattam a cicát egy ilyen papírra és elrohantam venni egy pólót. A boltban nagyon nagy sor volt, ezért vagy délig a pénztárnál vártam. Valahogy mindenki most akart vásárolni. Szabadnapot vettek ki a szülők vagy mi? Na mindegy. Fél egyre hazaértem, majd bekapcsoltam a vasalót és megcsináltam a pólót. A végeredmény jobb lett, mint hittem.
Miután megvoltam a pólóval, gyorsan bekészítettem a cuccomat, holnapra és úgy nem tudom, hogy mennyi időre.
Anyuék csak 6 órakor értek haza, szóval nekem még el kellett kéredzkednem.
-Egyedül? Holnap?-kérdezte apu.
-Nem, jönne Eszter is. Elvileg...
-Hát, nem szívesen teszem, de menjetek. De legközelebb légyszíves szólj hamarabb! És mikor fogsz hazajönni?
-Öhm.. Nem tudom. Akkor amikor Viki-mondtam, majd felrohantam a szobámba telefonálni Eszternek.
-Szia! Elengedtek?-kérdeztem aggódva.
-Szia! Persze! Anyuák nagyon örülnek, hogy gyakorolhatom az angol tudásom!
-Rendben. Akkor holnap 6-kor -tettem le.
*
Remekül aludtam. Nagyon boldog voltam, hogy utazhatok az Egyesült Államokba, Eszterrel. Újra láthatom Liamet is, és még Harry szülinapján is ott leszek. Bár attól nagyon rettegek, hogy kiderül Eszter és Harry viszonya. Ezeken gondolkoztam, miközben elköszöntem a szüleimtől és az állomás felé mentem. Eszter már ott volt és a vonat is már jött, szóval már indulhattunk is. Egész úton, nagyon jókat nevettünk és beszélgettünk. Kiderült, hogy ő is egy pólót ad Harrynek, ami szintét macskás. Ez érdekes lesz, mert most már lesz neki kettő cicás pólója.
A repülőt még éppen elértük, de hamarabb indították, ezért csak beestünk a gépre, aho még éppen volt két ülőhely, amit el is foglaltunk. Itt folytattuk a beszélgetésünket és zenét is hallgattunk. Megmutattam neki a Little Mix-et és nagyon tetszett neki is. Azt hiszem, hogy a DNA lett az egyik kedvenc száma, mert egész úton azt hallgattuk.
Már nagyon álmos voltam, de tudtam, hogy nem aludhatok el, mert a repülőn nem túl szerencsés szunyókálni. Így viszont nagyon álmosan szálltam le a gépről, és ha ez még nem lenne elég, fotósok hada várt rám a repülőtér kijáratánál. Csináltak rengeteg képet rólam és Eszterről is, akinek ez még nagyon új volt, de én már nyár óta megszoktam.
A hotel előtt, ahol a többiek voltak, rengeteg ember, illetve rajongó ácsorgott. Alig bírtam bejutni, de szerencsére egy kis lökdösődéssel sikerült. Bent már egy ismerős arcot ismertem fel, ezért egyből odaléptem hozzá.
-Fill, maga mit keres itt?-néztem a nyáron fogadott gondnokunkra.
-Miss. Stewart? De régen láttam. Képzelje, ebben a szállodában kaptam állást.
-Remek. Vikit is látta már?-kérdeztem.
-Miss. Tonkin is itt van?
-Igen, csak kicsit megváltozott. nem haladt itt el egy barna hajú, kicsit emo-s lány?
-De! Miért?
-Ő volt Viki-mondtam, mire fél elképedt. Alig tért magához, de én azt nem vártam meg, hanem Eszterrel együtt elindultam az emeletre. Az első emeleten volt a fiúk szállása. Nem is kellett sokat keresgetni a szobájukat, mert egyből tudtuk, hogy ott vannak ahol a legnagyobb a zaj, vagyis a 12 számú szobában.
-Hahóóó! Szobapincér!-kopogtam be viccből.
-Nem kell takarítás!-hallottuk Harry hangját.
-De ingyen van! És van nálam egy hamburger!-mondtam..
-Ember, van nála kaja!-mondta Niall, majd hallatszott ahogy az ajtóhoz jön.
-Meglepetééééééééés!-kiáltottuk a barátnőmmel, majd megöleltem a szőkeséget.
-Hát ti meg mit kerestek itt?-kérdezte Louis meglepetten.
-Miért nem örülsz?-kérdeztem tettetett szomorúsággal.
-Dehogynem örülök!-mondta, majd őt is megöleltem.Ahogy Liamhez értem, a nyakába ugrottam, majd hosszasan megcsókoltam.
-Nagyon hiányoztál-suttogta a fülembe.
-Nekem is!-mondtam, majd odamentem Harryhez.
-Hát kinek lesz holnap szülinapja?-kérdeztem.
-Nekem biztosan nem! Nem leszek én 19 éves meg ilyenek....-mondta nevetve, majd őt is átöleltem. Ahogy megláttam Vikit, egyből megöleltem, mert már elég régen láttam.
-Legközelebb szólj, mielőtt elszöknél!-mondtam.
-Rendben, de beszélhetnénk?-kérdezte, majd kiráncigált a konyhába.
-Még nem is köszöntem Zaynnek!-mondtam szomorúan.
-Rendben, de van valami amit el kell mondanom! De te ezt senkinek sem mondhatod el!
-Liamnek sem?
-Jó, de csak neki! Szóval...-kezdte.
-Igen?? Viki mondjad mááááááár!-kérleltem.
-Szóval.... Zayn és én..... járunk.
-Hogy mi? Ez komoly?-kerekedett el a szemem- Hiszen ez remek! Annyira összeilletek! Már a nyáron össze akartalak hozni vele, emlékszel?
-Igen, de akkor biztosan nem vagy rám mérges vagy valami?
-Miért lennék mérges?
-Nem tudom. Mindegy is, menjünk vissza a többiekhez!-mondta, majd kisétáltunk a nappaliba, ahol elkerekedett szemmel néztem Harryre és Eszterre, akik éppen csókolóztak.
-Mi a franc?-kérdezte Viki, majd felém fordult, de én csak elhúztam a számat.
A barátnőm már lassan 2 hete elment New York-ba, azóta pedig már valahol Los Angeles környékén lehet. A fiúk turnéja elvileg hatalmas siker az Egyesült Államokban, aminek nagyon örültem, mert ki nem örülne annak, hogy a barátja ennyire sikeres? Persze mindig aggaszt, hogy bármelyik pillanatban történhet vele valami, én pedig nem lehetek ott. Meg persze a rajongóktól is féltem kicsit. Ez a távolsaág ami köztünk van megőrjít.
*
Ma reggel álmosan ébredtem, mert nem bírtam aludni. Egész éjszaka kattogott az agyam és legszívesebben fel sem keltem volna, ha nem csöngetnek.
Lerohantam pizsamában, nyuszis mamuszban és félkómás fejjel, felkaptam a pulcsimat és kinyitottam.
-Jó napot!-köszönt a postásunk- egy kis csomagja érkezett New York-ból. Kérem írja alá!-tolt elém egy átvételi papírt, amit aláírtam és a kezembe nyomta a kis csomagot-Viszlát!-köszönt, majd el is ment. ki küldte.Becsuktam az ajtót. A csomagot a kezemben szorongattam, majd rávettem magamat, hogy megnézzem.
" Viktória Tonkin
New York City
Petra Stewart
Hungary "
Valahogy eddig soha nem gondolkoztam el azon, hogy Viki vezetékneve sem magyar. Nekem azért Stewart a vezetéknevem, mert a nagypapám amerikai volt, csak Magyarországra költözött és végül itt is házasodott meg Magdi mamával. Vikinek is pontosan ez az oka, csak eddig nem szúrta ki a szemem.Miközben ezen gondolkoztam, azon kaptam magamat, hogy az előszobában állok, kezemben a csomaggal." Hát én tiszta hülye vagyok!"-gondoltam magamba, miközben nyitottam ki a kis borítékot. Két repülőjegyet találtam benne, aminek először nagyon örültem, majd elgondolkoztam. Miért kell két jegy? Akkor ki jön még velem az Egyesült Államokba? Hirtelen megindulásból felkaptam a telefonomat és tárcsáztam az unokatesóm számát.
-Halló?
-Szia Vikiii!-köszöntem.
-Megkaptad a jegyeket?-tudakolta.
-Igen, pont erről szeretnék beszélni. Miért kell kettő jegy?
-Gondoltam a barátnőd, Eszter is szeretne jönni. Meg lehet, hogy vele jobban elengednének....-mondta és én lesütöttem a szemem. Mi fog történni, ha Eszter is kijön? Viki teljesen össze fog törni.
-Ó, akkor az ő nevében is köszönöm-mondtam elég magas hangon.
-Minden rendben? Olyankor beszélsz magas hangon, ha valami baj lesz!
-Nem minden rendben! Tényleg. Csak már nagyon várom az utazást-füllentettem.
-Oké. viszont most bocsi, de le kell tennem! Szia!-mondta, majd letette. Remek.
Rápillantottam a jegyemre, majd meglepődve láttam, hogy holnapra szól. Akkor hívhatom fel Esztert is. Újra felkaptam a telefonomat, majd tárcsáztam a számét.
-Szia! Nincs kedved holnap New Yorkba menni?-kérdetem röhögve, mert ez így nagyon hülyén hangzott.
-Szia! Várj, mi? Miért?
-Viki kint van, a fiúkkal és küldött jegyet neked és nekem is. Szóval megkérdezed?
-Perszee!!!-ugrált örömében.
-Rendben, majd akkor szólj, hogy jöhetsz-e. Izéé, szerinted mi lesz ha viki rájön, hogy te és Harry... Túl jó barátok vagytok?
-Nem tudom. Nagyon fog utálni?
- Szerintem.... fogalmam sincs-mondtam.
-Huhh, most félek. Viszont megyek és megkérdezem, bár úgy is elengednek. Azt állítják a szüleim, hogy így remekül tudok nyelvet tanulni. Holnap akkor hol találkozzunk? Az állomáson?-kérdezte.
-Igen, akkor az állomásnál 6-kor.
-Olyan korán?
-Igen, mert ki kell érnünk a reptérre már 10-re.
-Ó,rendben, szia!-köszönt el. Amikor letettem a telefonom, rájöttem, hogy ma van január 31. Két nap és itt van Harry szülinapja. Teljesen pánikba estem. Mit vegyek neki? Ő egy olyan jó nyakláncot vett, szóval én sem okozhatok csalódást. Mi lenne, ha adnék neki egy saját készítésű pólót? A pólóra egy cicát terveztem. Harry mindig is megőrült a cicákért, ezért egy viccnek teljesen jó lesz. Nem is kell, hogy hordja, de legalább tetsszen neki. Hirtelen felkeltem az ágyamról és a fiókom felé indultam, ahol a pólómatricát tartottam. Kinyomtattam a cicát egy ilyen papírra és elrohantam venni egy pólót. A boltban nagyon nagy sor volt, ezért vagy délig a pénztárnál vártam. Valahogy mindenki most akart vásárolni. Szabadnapot vettek ki a szülők vagy mi? Na mindegy. Fél egyre hazaértem, majd bekapcsoltam a vasalót és megcsináltam a pólót. A végeredmény jobb lett, mint hittem.
Miután megvoltam a pólóval, gyorsan bekészítettem a cuccomat, holnapra és úgy nem tudom, hogy mennyi időre.
Anyuék csak 6 órakor értek haza, szóval nekem még el kellett kéredzkednem.
-Egyedül? Holnap?-kérdezte apu.
-Nem, jönne Eszter is. Elvileg...
-Hát, nem szívesen teszem, de menjetek. De legközelebb légyszíves szólj hamarabb! És mikor fogsz hazajönni?
-Öhm.. Nem tudom. Akkor amikor Viki-mondtam, majd felrohantam a szobámba telefonálni Eszternek.
-Szia! Elengedtek?-kérdeztem aggódva.
-Szia! Persze! Anyuák nagyon örülnek, hogy gyakorolhatom az angol tudásom!
-Rendben. Akkor holnap 6-kor -tettem le.
*
Remekül aludtam. Nagyon boldog voltam, hogy utazhatok az Egyesült Államokba, Eszterrel. Újra láthatom Liamet is, és még Harry szülinapján is ott leszek. Bár attól nagyon rettegek, hogy kiderül Eszter és Harry viszonya. Ezeken gondolkoztam, miközben elköszöntem a szüleimtől és az állomás felé mentem. Eszter már ott volt és a vonat is már jött, szóval már indulhattunk is. Egész úton, nagyon jókat nevettünk és beszélgettünk. Kiderült, hogy ő is egy pólót ad Harrynek, ami szintét macskás. Ez érdekes lesz, mert most már lesz neki kettő cicás pólója.
A repülőt még éppen elértük, de hamarabb indították, ezért csak beestünk a gépre, aho még éppen volt két ülőhely, amit el is foglaltunk. Itt folytattuk a beszélgetésünket és zenét is hallgattunk. Megmutattam neki a Little Mix-et és nagyon tetszett neki is. Azt hiszem, hogy a DNA lett az egyik kedvenc száma, mert egész úton azt hallgattuk.
Már nagyon álmos voltam, de tudtam, hogy nem aludhatok el, mert a repülőn nem túl szerencsés szunyókálni. Így viszont nagyon álmosan szálltam le a gépről, és ha ez még nem lenne elég, fotósok hada várt rám a repülőtér kijáratánál. Csináltak rengeteg képet rólam és Eszterről is, akinek ez még nagyon új volt, de én már nyár óta megszoktam.
A hotel előtt, ahol a többiek voltak, rengeteg ember, illetve rajongó ácsorgott. Alig bírtam bejutni, de szerencsére egy kis lökdösődéssel sikerült. Bent már egy ismerős arcot ismertem fel, ezért egyből odaléptem hozzá.
-Fill, maga mit keres itt?-néztem a nyáron fogadott gondnokunkra.
-Miss. Stewart? De régen láttam. Képzelje, ebben a szállodában kaptam állást.
-Remek. Vikit is látta már?-kérdeztem.
-Miss. Tonkin is itt van?
-Igen, csak kicsit megváltozott. nem haladt itt el egy barna hajú, kicsit emo-s lány?
-De! Miért?
-Ő volt Viki-mondtam, mire fél elképedt. Alig tért magához, de én azt nem vártam meg, hanem Eszterrel együtt elindultam az emeletre. Az első emeleten volt a fiúk szállása. Nem is kellett sokat keresgetni a szobájukat, mert egyből tudtuk, hogy ott vannak ahol a legnagyobb a zaj, vagyis a 12 számú szobában.
-Hahóóó! Szobapincér!-kopogtam be viccből.
-Nem kell takarítás!-hallottuk Harry hangját.
-De ingyen van! És van nálam egy hamburger!-mondtam..
-Ember, van nála kaja!-mondta Niall, majd hallatszott ahogy az ajtóhoz jön.
-Meglepetééééééééés!-kiáltottuk a barátnőmmel, majd megöleltem a szőkeséget.
-Hát ti meg mit kerestek itt?-kérdezte Louis meglepetten.
-Miért nem örülsz?-kérdeztem tettetett szomorúsággal.
-Dehogynem örülök!-mondta, majd őt is megöleltem.Ahogy Liamhez értem, a nyakába ugrottam, majd hosszasan megcsókoltam.
-Nagyon hiányoztál-suttogta a fülembe.
-Nekem is!-mondtam, majd odamentem Harryhez.
-Hát kinek lesz holnap szülinapja?-kérdeztem.
-Nekem biztosan nem! Nem leszek én 19 éves meg ilyenek....-mondta nevetve, majd őt is átöleltem. Ahogy megláttam Vikit, egyből megöleltem, mert már elég régen láttam.
-Legközelebb szólj, mielőtt elszöknél!-mondtam.
-Rendben, de beszélhetnénk?-kérdezte, majd kiráncigált a konyhába.
-Még nem is köszöntem Zaynnek!-mondtam szomorúan.
-Rendben, de van valami amit el kell mondanom! De te ezt senkinek sem mondhatod el!
-Liamnek sem?
-Jó, de csak neki! Szóval...-kezdte.
-Igen?? Viki mondjad mááááááár!-kérleltem.
-Szóval.... Zayn és én..... járunk.
-Hogy mi? Ez komoly?-kerekedett el a szemem- Hiszen ez remek! Annyira összeilletek! Már a nyáron össze akartalak hozni vele, emlékszel?
-Igen, de akkor biztosan nem vagy rám mérges vagy valami?
-Miért lennék mérges?
-Nem tudom. Mindegy is, menjünk vissza a többiekhez!-mondta, majd kisétáltunk a nappaliba, ahol elkerekedett szemmel néztem Harryre és Eszterre, akik éppen csókolóztak.
-Mi a franc?-kérdezte Viki, majd felém fordult, de én csak elhúztam a számat.
Nagyon Szupi!
VálaszTörlésvárom a kövit. :)
Sietüünk :)
TörlésÉs kösziii XxViki
juuj de jo*-* alig várom a kövit:)
VálaszTörlésNagyon örülök hogy Viki és Zayn össze jöttek. :)
VálaszTörlésDe Eszterék ezt itt nagyon elszurták.