I.kötet. 12.Fejezet~Meglepetés

Nehéz napokon vagyunk túl. Virítottunk címlapokon a baleset miatt, rajongók milliói üzentek a fiúknak (és nekünk is) a Twitteren. Ez mind nem is lenne baj, ha nem a kórházban töltöttük volna minden időnket, ahol megismerkedtünk Louis barátnőjével, Eleanor-ral. Jó, először volt egy kis félreértés, de aztán minden rendeződött.Minden nap bejött hozzánk és hozott nekünk magazinokat, hogy ne unatkozzunk, szóval összességében nagyon kedves volt, bár Viki még kicsit mindig dühös volt rá.Tegnap viszont végre kiengedtek minket és mehettünk a hotelba. Amikor felértünk a szobaajtónkhoz és kinyitottuk az ajtót, szinte lehuppantam a kanapéra a botokkal együtt (amik segítettek a járásban) és elő is vettem a telefonom, hogy küldjek anyunak egy sms-t. Persze minden nap beszéltünk telefonon, élőben nem tudtunk, mert sajnos dolgoznia kellett és nem kapott szabadságot, ezért nem tudott eljönni a kórházba. Nembaj, megértem.Miután elküldtem az sms-et automatikusan tettem volna el a készüléket, aztán inkább úgy döntöttem, hogy megnézem a nyáron készült képeimet. Szinte minden a fiúkkal vagyunk rajta. Amikor az egy képhez értem nagyon összeszorult a gyomrom. A képen Niall volt aki még mindig kómában fekszik a kórházban. Nagyon hiányzott az, hogy mindig a kaján járt az esze, hiszen mégis csak egy barátom.Miközben ezen gondolkodtam Liam ült le mellém és ahogy meglátta a képet megszólalt:
-Nekem is hiányzik.
-Tudom, de olyan furi nélküle.
-Igen, de nem tehetünk semmit.Meg kell várnunk, hogy felébredjen-mondta majd átölelt és adott egy puszit a fejemre.
-És ha akkor ébred fel amikor mi már nem leszünk itt?
-Biztosan felébred előtte. Még van egy hónapunk…
-Nem még van egy hónapunk hanem csak egy hónapunk van!És utána én mit csinálok otthon nélküled?
-Elmész egyetemre, vagy nem?
-Nem!Egy évet halasztok. És hát azt sem tudom, hová mehetnék-mondtam szomorúan.
-Háát… Miben vagy tehetséges?
-Semmiben, csak szeretek rajzolni, érdekel a média és 8 éve táncolok. Ebből nem lehet semmilyen szakma.
-Dehogynem. Lehetnél grafikus, esetleg rendező vagy koreográfus.
-Jó, kicsit hagyjuk ezt a témát-kértem meg, hiszen még messze van az.
-Jó. Az lesz a legjobb-mondta. Ezután én megpróbáltam felállni, de nem nagyon sikerült, ezért felsegített és bekísért a szobámba.Leültünk az ágyra és beszélgettünk. Szóba került, hogy mi lesz, ha majd vissza kell mennem Magyarországra Vikivel és még a szülinapunk is. Ugyanis nekem jövőhéten lesz 18-án, neki meg 29-én.Arra jutottunk, hogy ünnepeljük meg együtt. Egyből beleegyeztem.
*
És igen! Ma van a szülinapom. Ma van 18-a és én végre 19 éves lettem.Olyan jó érzés.Bár jobb lenne, ha nem fájna még a lábam.Bár már tudok bot nélkül is járni, azért eléggé szokott sajogni.Viki is tud már aránylag rendesen menni, de még nagyon oda kell figyelnünk, hogy mit csinálunk.Amikor kikeltem az ágyból kimentem a konyhába,ahol már Viki kint volt.És még ott voltak mellette a fiúk. Ők mit keresnek itt?Itt aludtak vagy mi?
-Hát ti?Itt aludtatok vagy mi?-kérdeztem fáradtan.
-Nem, hanem korán keltünk, hogy elkészítsük neked a reggelit-felelte Liam, majd átölelt és kaptam egy “19 éves lettél” csókot.
-Köszi, de nem kellett volna.Nem kell nagy felhajtás.Majd 27-én úgy is megünnepeljük mindkettőnk szülinapját.
-De legalább egy reggelit fogadj el-kérlelt.
-Jóóó, de akkor egyen mindenki velem.
-Jajj, de jó!!Már éhen halok-mondta boldogan Harry és amikor leült az asztalhoz megláttam, hogy mögötte ott van Eleanor is.
-Te is eljöttél ilyen korán?-kérdeztem boldogan.
-Persze. Gondoltam nem baj…
-Dehogy-vágtam rá- örülök, hogy itt vagy.
-Na gyeerrüüünk!!Éhen halok!-nyafogott Harry.Erre mindeni felnevetett, aztán pedig neki láttunk a reggelinek ami nagyon jó lett. Illetve tökéletes lett volna, ha Niall is ott van. Komolyan nagyon fura, hogy ő nincs itt.
-Beszéltetek már az orvossal, hogy mi van Niall-al?-kérdeztem szomorúan.
-Igen, de sajnos még nem ébredt fel-mondta szomorúan Zayn.
*
Oké.Ma mindenki olyan furán viselkedett velem.Ha kérdeztem bárkitől bármit is akkor kaptam egy “nem tudom, kérdezz meg mást” választ.Egyedül Liam-el tudtam rendesen beszélni. Ma van augusztus 21.Liam szülinapja 8 nap múlva lesz és szerencsére már meg van az ajándéka. Mivel nem tudtam elmenni vásárolni, ezért lerajzoltam őt.Oké a rajzom nem lett olyan tökéletes, mint ő valójában.Gondoltam a rajz nem elég, ezért rendeltem neki egy új edző táskát, mert a régi már tiszta kosz volt..

Ma csak egyedül vele(Liam-el) tudtam rendesen beszélni, mindenki más elvonult valahová.Vagy vásárolni mentek, vagy azt mondták, hogy elmennek kajálni…Szóval mindenki elég érdekes volt.Aztán délután 4-kor kiderült, hogy miért.Amikor elhatároztuk Liam-el, hogy ha mindenki elhúz valahová akkor mi is.Szóval el akartunk menni a parkba, amikor Harry elénk állt.
-Nem mentek sehová, hanem velünk! jöttök-mondta elég mély hangon
-FBI kártyád nincsen?-kérdeztem, mire mindenki felnevetett.
-Nincs, de király lenne nem?-fordult hátra ‘Göndörke’.
-Szóval Harry azt akarta mondani, hogy mutatni szeretnénk valamit-vágott közbe Louis.
Mi engedelmeskedtünk és beszálltunk a kocsiba.Nem tudom meddig utaztunk, de nekem csupán pár percnek tűnt.Ehhez miért kellet kocsi?Na mindegy.A tengerpartra hoztak minket…Ahhol…már égett a tűz és fáklyák  voltak mindenhol.Mint egy tábor tűz.
-MEGLEPETÉÉÉÉÉÉÉÉÉS!-ordították kórusban.
-Jujj, Úristen!Kösziiii-mondtam és mér ugrálni is próbáltam de nem nagyon sikerült a lábam miatt.
-Igen, köszi-mondtam Liam is.
Ezután Harry bekapcsolta az odakészített magnót és halkra vette amolyan háttérzajnak, mi pedig leültünk a tűz köré.Legalább már egy órája beszélgettünk, amikor Eleanor szólt, hogy el kéne kezdeni sütögetni.
Ajándék osztáááááááááás -ordította Zayn, majd lehajolt felvette a csomagolt ajándékait és odaadta nekem az egyiket és bandatársának a másikat.
-Köszi, de nem kellett volna ajándék- mondtam nekik mindannyiuknak- Nekem ez is elég lett volna.
-De neeeeem -mondták egyszerre.Na erre mindenki felállt és előszedte az ajándékát, majd odaadták nekünk.Még Eleanor is adott.Ez azért kedves volt tőle.
-Naa gyerünk bontsd kiiii -kérlelt Louis.Amikor kibontottam a csomagot egy pólót találtam ezzel a felirattal: I Love Kevin.Na igen, erre mindenki elkezdett nevetni.
-Köszi ez nagyon jó-mondtam mosolyogva.
-Az enyémet bontsd ki most!!!-kérte Viki.Na igen.Amit ő adott az nem volt semmi,Nagyon nagyon örültem ugyanis egy Converse táskát adott nekem.
-Jujj, Viik ez gyönyörű!Köszönöm -öleltem meg a barátnőmet, vagyis az unokatesómat
-Oké, nem értem a lányokat és a táskamániájukat-mondta Harry fintorogva- Nézd meg az enyémet!!Az biztosan tetszeni fog.
-Biztos, hogy kiakarjam bontani?Kicsit félek- mondtam drámaiasan. Kibontottam a macis csomagolópapíros ajándékot, amiben egy nyaklánc volt. A medál tetszett nekem a legjobban rajta, ugyanis bele volt gravírozva a nevem és a Liam-é.
-Nagyon köszi Harry.
-Ugyan, csak jobb lett volna, ha egyszerre bontjátok ki az ajándékaimat, mert most már nem lesz meglepetés a Liam-é.
-Neki is nyakláncot vettél- kérdezte elkerekedett szemmel Louis.
-Dehogy! Neki hógömbben van a képetek-mondta.
-Huhh, kezdtem félni-szólalt meg Liam.
-Na gyerünk!Még van az enyém -mondta Eleanor.
Már csak egy ajándék volt a többi között ami nem volt kibontva, szóval odanyúltam érte és kibontottam.Amikor megláttam az ajándékát, szinte felpattantam örömömben, (majd vissza is ültem mert a lábam sajgott) mert egy nagyon jó, neon zöld, béke jeles, ejtett vállú póló volt benne.
-Kösziii! Nagyon jó-öleltem meg El-t.
A szülinapunk remekül telt.Az egész estét végigröhögtük és végig beszélgettük.